Nincs okom panaszra. Benne vagyok a változó korban, és mint a neve is mutatja, változom, de nem olyan mértékben, mint egy csomó nőtársam, nem híztam el, mert hál’Istennek nem vagyok rá hajlamos, nem ugrott föl a cukrom, nincsenek akkora hangulatingadozásaim, hogy a környezetemet- és magamat- kikészítsem, nem hullik a hajam, nincs baj a pajzsmirigyemmel, és még sorolhatnám. Mondom, nincs okom panaszra, egészségesen öregszem. Egyvalami mégicsak megváltozott, és ez a nyugodt éjszakai alvás. Régebben csak letettem a fejem, és már aludtam, most van úgy, hogy hajnali kettőig édren vagyok. Először bekapcsoltam a tévét, gondoltam, valami jó régi film segít elaludni. Még Columbo sem segített, végignéztem! Aztán próbáltam a mellettem békésen szuszogó párom légzési ritmusát felvenni, pár mély jógalégzéssel megspékelve… semmi. A bárányokat meg se próbáltam számolni, már gyerekkoromban sem hittem benne. Utánaolvastam valami természetes alvássegítőnek, de abban biztos voltam, hogy rendszeresen szedni semmit nem akarok, mert ha rászokom, akkor már sose tudok magamtól elaludni. Így aztán eléggé leszűkült a kör. Vannak gyenge, természetes altatók, amik alkalmanként jók, de mindennap semmiképp. Aztán megtaláltam az autogén tréning gyakorlatokat, amik nekem beváltak. Érdemes foglalkozni ezzel, mert ez megtanulható, és egy idő után már magától megy, segítség nélkül. Mindenkinek ajánlom. Tudom, hogy egyszerűbb bekapni valami bogyót, de ez nem igazi megoldás. Ami még jó választás, hogy esténként megiszunk egy csésze nyugtató teát. Az orbáncfű a leghatásosabb, de bevallom, az íze nekem túl karakteres. A keresgélés közben találtam valamit, ami számomra teljesen új volt, és rám nagyon hatott, ez az úgynevezett ASMR. Ez nem más, mint bizonyos hangok, neszek, suttogások előidézése egy nagyon erősre hangolt mikrofon elótt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy látsz egy embert- többnyire fiatal nőt – és suttogva mond el egy történetet, vagy a körmeivel kocogtat egy bögrét, vagy zacskót gyűröget, neszezik, mindezt a mikrofonnal felerósítve. Engem ezek a suttogó hangok nagyon megnyugtatnak, mert egyből a gyerekkorom jutott eszembe, amikor a nagymamám mesét mesélt esténként – többnyire a Holle anyót – ugyanígy suttogva, hogy hamarabb elaludjak. Mindenképp megéri kipróbálni, hogy kiderüljön, hogy hat – e, mert nem mindenkinél működik.