Karantén napló

Már kezdem megszokni. Már kialakult a napirendem. Tegnap még elszaladtam Érdre egy tepsi almáspitéért, nagyon érdekes volt kocsiba ülni, még tetszett is, amúgy utálok vezetni. Vettem pár virágtövet is, hogy majd elültessem. Most úgy érzem, hogy ez a normális, nem is értem, hogy miért rohangásztam annyit a városban, miért ültem a kocsiban a dugó közepén, hogy araszolgatva átérjek a Petőfi hídon. Innen nézve az volt a nem normális. Jön a tavasz, rügyezik a természet, nemsokára virágba borulnak a fák, mi meg ugyanúgy gyönyörködünk benne, sőt jobban, mert nem rohanunk. Tudom, hogy ez sokkal könnyebb egy kertes házban, mint a belvárosban vagy egy panelben, de ott is meg lehet figyelni olyan dolgokat, amit eddig nem vettél észre, mert mindig rohantál. Vagy neadjisten kommunikálsz a szomszédaiddal, és rájössz, hogy nem is olyan parasztok, mint amilyennek látszanak. Az új tapasztalatok nyitottabbá és gazdagabbá tesznek. Ne ellenkezz, engedd el a régi életmódodat, és engedd be az újat!

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.