Kerti gondolatok

Tegnap a szép idóben kimentem a kertbe, elültettem pár színes virágot, elvetettem pár magot, ami tiszta orosz rulett, vagy kinő, vagy nem. Közben arra gondoltam, hogy ha lakásban laknék, mit csinálnék. Jónéhány éve egy budai lakásban laktam, egy koszos zöld társasházban, ahol feltűnően sok idős néni lakott, többen is betöltötték a százat. A szomszédom, Gizi néni volt az egyik. Sokat mesélt nekem a ház fénykoráról, amikor hatalmas zöld liget vette körül, és a padokon kézimunkáztak, olvastak vagy beszélgettek a lakók, mindenki ismert mindenkit, figyeltek egymásra. Most nem ilyen a világ, mesélte nekem, kivágták a liget fáit, hogy ezt a sok házat ideépítsék. Bezzeg annak idején a Gellérthegyig elláttunk… Gizi néni nem a boltban vette a száraztésztát, maga gyúrta, nyújtotta, szárította és vágta fel. Tevékeny néni volt, mindig elindult otthonról valamiért, egy almáért vagy egy liter tejért, mindegy, csak sétáljon és emberekkel találkozzon. Aztán eldöntöttük a párommal, hogy vidékre költözünk, Pesttől 30 km-re. Hamar elkelt a lakás, gyorsan kellett pakolni, dobozolni. A költözés napján gondoltam, elbúcsúzom a szomszédasszonyomtól, de amikor levittem a szemetet, egy papír fehérlett a kapun. 102 éves korában meghalt Bauer Gizella. Azóta is bánt, hogy nem tudtam elbúcsúzni tőle. Mindenesetre egy régi világ képviselője ment el, talán az utosók egyike. Örülök, hogy ismerhettem.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.