Hogyan ne öregedjünk meg?

Hétvégén egy rég nem látott barátnőmet látogattam meg egy gyakran látottal együtt. Kávéztunk, nevetgéltünk, és persze szóba jött a korunk. Az egyik barátnőm-a régen látott- azt állította(velem együtt), hogy 50 pluszosnak lenni nem csak rossz dolgokból áll, hanem jókból is.

Például akinek gyereke van, az már felnőtt, és több időnk van magunkra. A rég látott barátnőm 17 év után felmondott a munkahelyén, és nem keres új állást, hanem azzal foglalkozik, amit mindig is szeretett: a spirituális dolgokkal. Az sem kizárt, hogy úgy elmélyül a témában, hogy főállássá válik, nemcsak hobbi lesz. A másik barátnőm, aki nagyon praktikus, gyakorlatias, talán túlságosan is az, határozottan kijelentette, hogy ebben a korban már butaság ilyen terveket szőni. Felesleges időtöltés új dolgokat tanulni. Én erről azt gondolom, hogy aki a kora miatt nem tanul semmi újat, az elkezd beszűkülni, és aki beszűkül, az elkezd öregedni. És aki elkezd ebben az értelemben öregedni, annak fölösleges élni. Egyre többet hallom azt a kifejezést, hogy tudatos öregedés. Tehát ha észrevesszük magunkon az érdeklődés hiányát, tudatosan menjünk emberek közé, olvassunk, mozogjunk, hogy minél később érjük el azt az állapotot (vagy inkább soha ne érjük el), hogy már semmi de semmi, még az élet sem érdekel minket. Ha eddig nem figyeltünk magunkra, legalább most éljünk tudatosan, mert nem mindegy, hogyan öregszünk meg. Ez már csak rajtunk múlik.